for English click or tap here or just scroll down patiently 😉
Oppenheimer – Mi a fene az a Bhagavad Gita?
Legalább két Biblia van. Ahogy Istenből is több – legalábbis az “arcai”-ból.
Az egyik a Biblia, amit ismersz – a másikat úgy hívják a “hindu Biblia” ami valójában csak egy becenév – és biztos még lehetnek más hasonló könyvek is.
A “hindu Biblia” nevet “csak” azért kapta – mert nagyon rövid, tömör összefoglalója mindannak ami előtte megjelent a több száz (ezer?) ősi hindu írásban.
A világ egyik legismertebb csatajelenete – és kapcsolódása napjainkhoz
A Bhagavad Gita egy történet Arjuna királyról aki a hadseregét éppen ütközetbe vezeti – a saját fivérei ellen.
A Bhagavad Gita egyetlen jelenet:
Arjuna király és a harca a testvére hadserege ellen.
Néhányan úgy magyarázták a Gita-ban látható csatajelenetet, hogy Arjuna király valójában saját maga ellen harcol a csatamezőn. Kérdezem: van-e olyan, amikor nem saját magad ellen harcolsz valójában? 🙂
A csatamezőn Arjunának hatalmas kérdései vannak, élet-halál helyzet.
Arjunát súlyos kétségek gyötrik: harcoljon? Miért is kellene megölnie a saját fivéreit? Egyáltalán: van-e szabad akarata? Eldöntheti ő, hogy ki hal meg és ki nem?
És választ kap valakitől, ott, a csatamezőn, a legnagyobb kérdésekre is.
(Lásd még: háború Oroszország és Ukrajna között – hasonló felállás, ugye? Ki mondta, hogy az emberiség tanul a hibáiból az évszázadok alatt? Úgy tűnik: nem. Újra és újra ugyanazok a jelenetek zajlanak.)
Azaz az egész Bhagavad Gita egy rövid és csodaszép történet – egy párbeszéd Arjuna és valaki között aki a csatatérre siet és válaszokat ad neki.
Az, aki válaszokat ad Arjunának: ez a személy Krishna – aki amúgy ugyanaz a Krishna akit a nyugati világban a Krisna tudatú egyház papjai tettek híressé; Krishna a Bhagavad Gita másik fő alakja.
És hogy ne higgyük, hogy csak papok szeretik a Bhagavad Gitát: Oppenheimer, az atombomba egyik feltalálójának egyik kedvenc olvasmánya volt a Bhagavad Gita. Oppenheimer tudós volt, de beleszeretett a történetbe.
És persze Gandhi kedvenc olvasmánya is a Gita volt.
Mellékszál #1: az a személy, aki a Krishna tudatot a nyugatra hozta 70 éves volt amikor egyik éjjel megjelent neki Isten – és tudta, hogy az élete összes megtakarításából hajójegyet kell, hogy vegyen – és Amerikába utazott.
Ez itt most nem egy Krisna-tudat népszerűsítő cikk. Egyszerűen Kirshna a Bhagavad Gita egyik fő alakja – és a Bhagavad Gitát 2000 – 4000 éve írták. A mai napig rajongott mű. Van aki annyira rajongott érte, hogy 70 évesen hajóútra indult – Amerikába – és egyházat alapított. Ő volt az: Bhaktivedanta Swami Prabhupada.
Mellékszál#2: Oppenheimer az első atombomba robbanáskor a Bhagavad Gitából idézett. Üsd be a Google keresőbe, és nézz utána, mit!
Hogy spóroljak Neked némi időt, mert lehet, hogy türelmetlen vagy:
Bhagavad Gita (XI,12): divi sūrya-sahasrasya bhaved yugapad utthitā yadi bhāḥ sadṛṥī sā syād bhāsas tasya mahātmanaḥ[115]
Mintha ezer nap ragyogása robbanna az égbe, olyan Isten ragyogása…
Mellék-történet #3: Krishna a Vishnu nevű isten reinkarnációja – emberi alakban való megjelenése. Vishnu a fenntartó isten.
A hinduizmusban 3 fő kedvenc isten van: Brahma – teremtő, Vishnu – fenntartó, Shiva – pusztító.
És van még egy: Brahman (egy betű különbség…) – az alaktalan, arctalan, felfoghatatlanul hatalmas, mindig volt mindig lesz (sat), végtelenül bölcs (chit) és végtelenül boldog (ananda) isten.
Brahman készteti még Brahma, Vishnu és Shiva-t is cselekvésre. Ő van minden mögött. Csak ezt az istent nem tudnád látni – mert beleőrülnél…Csodaszép, ugye?
És hogy miért is lenne Brahmannak szüksége Brahma, Vishnu vagy Shiva-ra? És ezek emberi alakban való megjelenéseire a Földön?! Mert ők jönnek, hozzák az üzeneteket, és néha helyrerakják a dolgokat a Földön.
Úgy is hívják őket: avatar-ok. Isten emberi alakokba bújt megjelenései. Akik már nem teljesen hibátlanok, hiszen érintkeznek a való világgal. Abban a pillanatban már van hogy – hibáznak. Csodálatos ez is – ugye?
Amúgy: Jézus is Isten egy avatar-ja volt – ha követjük ezt a vonalat.
Bhagavad Gita – pár kérdés, amit nem mertél megkérdezni
Mielőtt az összefoglaló következne, pár dolog.
Krisnás leszel ha olvasod?
A Gita 2-4 ezer éves. A Krisna tudatú egyház meg kb. 40.
Nekik ez a legkedvencebb könyvük, a hindu filozófiában pedig pont az a szép, hogy senki nem mondhatja: “az enyém a tuti”.
A Gita inkább egy összefoglaló az előtte elmondott tanításokról. Nem kizárólagos.
A Krisna tudatúaknak az. Nekik ez a csúcs. Minden Krisna köré épül.
Ha Krisnáról szól, akkor ki Isten? Van?
A Gita a többi hindu irodalommal együtt értelmezhető.
A Jóga szútrák az egyik nagy testvére.
Abban Isten helyet Isvara van – akit nem fordítanak (hacsak nem valamit el akarnak vele érni) Isten-nek. Isvara – ami nálad felfoghatatlanul nagyobb.
Lehet Isten, a világegyetem, vagy e kettő együtt. Rád van bízva.
Nem ez a lényeg. Az, hogy Te vagy, és van valami ami Nálad hatalmasabb.
És: a lelked örökké él, akár van Isten, akár nincs. Akár a lelked valójában Isten akár nem az. Majd ráérsz megtalálni a válaszokat, ha örökké él a leked.
Ez benne – a szépség.
Jóga?
Alább leírom ugyanezt:
a Gita a jóga különböző útjait mutatja be, beleértve a Karma Jógát (az önzetlen cselekvés jógáját lásd Teréz anya), a Bhakti Yogát (az odaadás jógáját lásd Jézus), a Jnana Yogát (a tudás jógáját lásd az összes tudós) és a Dhyana Yogát (a meditáció jógáját lásd Buddha), melyek célja mind a spirituális növekedés és a végső önmegvalósítás.
Merthogy nem egyféle út van – mindenkinek minden helyzetben, adottságban más való. De: mind ugyanoda visz.
Jóga szútrák és a Gita?
A Jóga szútrák egy praktikus módszertani kézikönyv, hogyan legyél szabad – minden körülmények között, feltétel nélkül boldog.
A Gita egy kérdezz-felelek ami szemléletében és gondolatiságában a Jóga szútrákat követi.
A Bhagavad Gita lényege
Mi is az? Rengeteg lényegi, alapvető gondolat van benne. Olvasd el, kb. 2 óra alatt megvan. És: mint a Jóga szútrák – ez valójában egy kézikönyv az élethez. Nem egyszeri olvasásra, hanem ismételt olvasgatásra van.
Szerintem.
Mi is a Gita?
A gyakran egyszerűen Gitának nevezett Bhagavad Gita lényege egy mély és időtlen spirituális üzenet-gyűjtemény, amelyet az Úr Krisna és Arjuna harcos herceg közötti párbeszéd formájában mutat be. Az indiai filozófia egyik csúcsa.
A Bhagavad Gita azokkal az erkölcsi és etikai dilemmákkal és érzelmekkel foglalkozik, amelyekkel Arjuna szembesül Kurukshetra csataterén, ahol harcos kötelessége, valamint az együttérzés és a saját rokonai elleni harctól való vonakodás egymásnak ellentmondó érzelmei között dúl.
A Bhagavad Gita néhány kulcsfontosságú aspektusa és tanítása:
Dharma és a sors-feladatod
A Gita hangsúlyozza a kötelesség vagy a dharma teljesítésének fontosságát, amely nem pusztán egy meghatározott társadalmi szerep, hanem a kozmikus rendhez igazodó igazságos és etikus út. A dharma egyébként az egyik ami a buddhizmussal közös elv. A világ meghatározó rendje, ahogyan a dolgok történnek. Gondolj arra pl. hogy megszületünk, élünk, meghalunk. Minden ami van, ennek van alávetve. Ez a Dharma része. Egyetemes világrend.
Ebben mindenkinek megvan a feladata, a része. Te tudod mi a Tied?
(2. fejezet, 47. vers)
“Jogod van az előírt kötelességeid teljesíteni, de cselekedeteid gyümölcsére nincs jogod. Soha ne tekintsd magad az eredmények okozójának, és soha ne ragaszkodj ahhoz, hogy ne teljesítsd kötelességed.”
Jóga – többféle út létezik, mind ugyanoda visz
A Gita a jóga különböző útjait mutatja be, beleértve a Karma Jógát (az önzetlen cselekvés jógáját lásd Teréz anya), a Bhakti Yogát (az odaadás jógáját lásd Jézus), a Jnana Yogát (a tudás jógáját lásd az összes tudós) a Raja jógát (a királyok jógája – Patanjali jógája) és a Dhyana Yogát (a meditáció jógáját lásd Buddha), melyek célja mind a spirituális növekedés és a végső önmegvalósítás.
(4. fejezet, 11. vers)
“Ahogy az emberek közelednek Hozzám, én fogadom őket. Minden út Hozzám vezet.”
Önmegvalósítás (Self-realization)
A Gita azt tanítja, hogy az élet végső célja az én valódi természetének (svaroopa) felismerése, amely túl van a fizikai testen és az elmén. Ez a felismerés a tudat örök, változatlan aspektusának (Atman) és a Legfelsőbbel (Brahman) való egységének megértéséhez vezet.
Ez a létrejövő egység maga a jóga – “egyesülés”.
(2. fejezet, 20. vers)
“A lélek számára nincs sem születés, sem halál. Nem jött létre, nem jön létre, és nem is fog. Ő meg nem született, örökkévaló, örökké létező és ősi. Nem ölik meg, amikor a testet megölik.”
Nem ragaszkodás (non-attachment)
A Gita azt tanácsolja, hogy gyakoroljuk a tettek gyümölcseitől való elszakadást, bátorítsuk az egyéneket, hogy anélkül cselekedjenek, hogy ragaszkodnának az eredményekhez, így szabadulhatnak meg a vágy rabságától.
(6. fejezet, 9. vers)
“Az emberről azt mondják, hogy haladó jógi, amikor lemondott minden anyagi vágyáról, nem cselekszik érzéki kielégítés céljából, és nem folytat gyümölcsöt hozó tevékenységeket.”
Elhivatottság ún. bhakti-jóga: a korlátlan, feltétel nélküli lelkesedés útja
A bhakti jóga a jóga útjai közül az egyik. A Gita szerint ez kiemelkedik a többi közül. Ennek sok oka van, de talán a legfontosabb, hogy ez az ami bárki számára elérhető. A többi jóga úthoz vagy okosnak, vagy tapasztaltnak, vagy kitartónak kell lenni. Hinni viszont – bárki tud. 🙂
(12. fejezet, 6-7. vers)
“Azért, aki odaadással imád Engem, és Rajtam, mint Legfelsőbb Célon meditál, Megváltóvá válok a halandó óceánból, a szamszárából. Fordítsd elméd Rám, légy odaadó Nekem, ajánlj fel szolgálatot Nekem, hajolj meg előttem, és biztosan elérsz. Megígérem neked, mert Te kedves barátom vagy.”
Felül-emelkedés
A Gita a bánat és a szenvedés emberi megtapasztalásával foglalkozik, és arra irányítja az egyéneket, hogy felülemelkedjenek ezeken az érzelmeken azáltal, hogy megértik a lélek örök természetét, valamint az élet és halál ciklikus természetét (reinkarnáció).
(2. fejezet, 11. vers)
“Az Úr Krisna azt mondta: Miközben tanult szavakat mondasz, gyászolsz olyat, ami nem méltó a gyászra. A bölcsek nem siránkoznak sem élők, sem holtak miatt.”
Gita és Isten arcai – és Oppenheimer idézete
Istennek rengeteg arca van. Krisna is “csak” egy reinkarnáció – Vishnu egyik megjelenése.
Arjuna kéri, hogy mutassa meg a valódi arcát.
A Bhagavad Gitában az Úr Krisna feltárja isteni és egyetemes formáját Arjunának a 11. fejezetben, amely „Visvarupa Darshana jóga” vagy „Jóga a kozmikus forma látomásán keresztül” néven ismert. Ez a rendkívüli és félelmetes esemény Arjuna kérésére következik be, amikor Krsna valódi kozmikus természetének tanúja akar lenni.
A Vishvarupa (univerzális forma) kinyilatkoztatása során az Úr Krishna megmutatja mindenre kiterjedő megnyilvánulását, amely az egész kozmoszra kiterjed, beleértve a múltat, jelent és jövőt. A forma annyira hatalmas és csodálatos, hogy Arjuna egyszerre lenyűgözi és retteg az intenzitásától. Ez Krisna mindenütt jelenlétének, mindentudásának és mindenhatóságának, mint Legfelsőbb Lénynek a demonstrációja.
Arjuna számtalan arcot, szemet és isteni díszt lát, valamint számtalan isteni lényt és égi csodát. Az egyetemes forma az egész teremtés összekapcsolódását és a létezés egységét képviseli az isteni kozmikus rendben.
Ennek a kozmikus formának a leírását a Bhagavad Gita 11:10-11:36 versei mutatják be. Íme néhány vers a Vishvarupa kinyilatkoztatásából:
A kegyelem kereséséről (11. fejezet, 11:31-11:34 versek):
“Ó, urak Ura, olyan ádáz alak, kérlek, mondd meg, ki vagy. Hódolatomat ajánlom Neked; kérlek, légy kegyes hozzám. Te vagy az elsődleges Úr. Tudni akarok Rólad, mert nem tudom, mi a küldetésed.”
Krisna egyetemes formájáról (11. fejezet, 11:14-11:15. vers):
“Arjuna ebben az univerzális formában korlátlan szájat és határtalan szemet látott. Csodálatos volt az egész. A formát isteni, káprázatos díszek díszítették, és sok öltözékbe öltöztették. Dicsőségesen megkoszorúzták, és sok illat volt elkenve a testén. Ez minden csodálatos volt, mindent táguló, korlátlanul látott Arjuna.”
Arjuna válaszáról (11. fejezet, 11:30):
“Most képtelen vagyok tovább itt állni. Megfeledkezem magamról, és az elmém forog. Csak a szerencsétlenség okait látom, ó, Krishna, a Keshi démon gyilkosa.”
Krisna egyetemes formájáról (11. fejezet, 32. vers):
“Én vagyok az idő, a világok nagy pusztítója, és azért jöttem ide, hogy minden embert leköttessek. Te [a Pāṇḍavák] kivételével az összes katona itt mindkét oldalon meg fog halni.”
A kozmikus formának ebben a látomásában az Úr Krishna a legtágabb és legátfogóbb módon tárja fel isteni mivoltát, így Arjunának bepillantást enged a Legfelsőbb Lény valódi természetébe, amely túlmutat ismerős emberszerű alakján. A kinyilatkoztatás megerősíti Krisna legfelsőbb istenségének és minden teremtés forrásának státuszát, és arra ösztönzi Arjunát, hogy hódolatát ajánlja fel, és keresse kegyelmét és útmutatását.
Hol éred el az eredeti szöveget?
Rövid bevezető és utána a szöveg, magyarul:
https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/Bhagavad_Gita.pdf
És a krisnások kedvence, rengeteg magyarázattal:
Bhagavad Gita és Oppenheimer és híres mondata, amikor az első A-bomba felrobbant
Van erről egy nagyon jó cikk, nem írom le ugyanezt:
https://www.vanityfair.com/hollywood/2023/07/oppenheimer-now-i-am-become-death-destroyer-of-worlds
Oppenheimer – what the heck is Bhagavad Gita?
You may not know but there are at least two Bibles.
One of them is the Bible itself.
The other one is called the “Hindu Bible”.
Enter one of the most famous war scenes ever
This idea is in the Bhagavad Gita – many call this book the Hindu Bible: king Arjuna and his war fight.
And Arjuna getting beautiful and practical answers from someone in the battlefield.
The Bhagavad Gita is a story about Arjuna, a king who is leading his army into battle. Into a battle against his own brothers.
Arjuna is the king and has serious doubts in the battlefield, facing his own brothers’ army: should he fight his brothers?
Why would he kill his own brothers? Does he have free choice, at all?
The entire Bhagavad Gita is a short (few 10 pages) and beautiful distilled story of ages: a dialogue between Arjuna – and someone who rushes to the battlefield to help him with answers.
That person is Krishna – yes, that Krishna made “famous” even in the West by modern-age priests who had spread Krishna-consciousness. No – this article is NOT to promote Krishna-consciousness. 🙂
Before you would rush on: there was at least one well known scientist in the West, who loved the Bhagavad Gita: Oppenheimer, the inventor of the A-bomb. He was a scientist – but he fell in love with the wisdom of the story.
Side-story #1: the person who brought Krishna Consciousness to the West was 70 years old when he had a call one night from God.
He had to leave India and do what he did. He had almost zero money – all money he saved during his life: he spent it on a boat ticket. And got on a ship and travelled to America. Again, this article is not to promote Kirshna consciousness – but we did need to mention Bhagavad Gita and in the Gita Krishna is one of the main actors. The Gita was written some 2000 – 3000 years ago. Noone knows it precisely. The story was that beautiful that A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, again, at the age of 70, got on a ship…and travelled to America.
Side-story #2: Oppenheimer famously quoted one line from Bhagavad Gita when he was watching the first ever explosion of the A-bomb. Google it, what did he say!
Bhagavad Gita (XI,12): divi sūrya-sahasrasya bhaved yugapad utthitā yadi bhāḥ sadṛṥī sā syād bhāsas tasya mahātmanaḥ[115]
If the radiance of a thousand suns were to burst at once into the sky, that would be like the splendor of the mighty one ..
Side-story #3: Krishna is the reincarnation – or form in a human body – of Vishnu: the sustainer god.
In Hinduism there are 3 main well-known gods: Brahma – creator, Vishnu – the sustainer, Shiva – the destroyer.
And there is one more. Brahman – the formless, faceless, always has been, always be (in Sanskrit: sat) “thing”, who is unlimitedly wise (in Sanskrit: chit), unlimitedly happy (in Sanskrit: ananda) god, behind all things.
Brahman makes even Brahma, Vishnu and Shiva act.
And why would Brahman need Brahma, Vishnu or Shiva – and these gods human-form appearances on Earth?
To appear on the Earth in human form, when “things go bad” – to help humans to find the path to God. They are all called in the Hindu scriptures – avatars.
By the way: Jesus was an avatar of God, as well, if you follow this logic.
Bhagavad Gita – a few questions you didn’t dare to ask
Before the summary follows, a few things.
Will you become a member of Krishna Consciousness if you read it?
The Gita is 2-4 thousand years old. The Krishna Consciousness Church is approx. 40 years old.
Gita is their most favorite book, and the beauty of Hindu philosophy is that no one can say: “I am right”.
The Gita is more of a summary of the teachings before it. Not exclusive.
For the Krishna consciousness followers it is. This is the pinnacle for them. Everything is built around Krishna.
If it is about Krishna, then who is God? Is there?
The Gita can be interpreted along with other Hindu literatures.
The Yoga Sutras is one of its big brothers.
In the Yoga Sutras there is no God but “Isvara” – that is not translated (unless they want to achieve something) as “God”. Isvara – that which is inconceivably greater than you. That’s it.
It could be God, the universe, or both. It is up to you.
That’s not the point. The point is that you are and there is something much greater than you.
And: your soul lives forever, whether there is God or not. Whether your soul is actually God or not. You will find the answer if you live forever, sooner or later.
That’s the beauty in it.
Yoga?
I describe it with the same text from below:
the Gita presents various paths of yoga, including Karma Yoga (the yoga of selfless action, see Mother Teresa), Bhakti Yoga (the yoga of devotion, see Jesus), Jnana Yoga (the yoga of knowledge, see all scholars), Raja Yoga (the yoga of kings – Patanjali’s yoga), and Dhyana Yoga (the yoga of meditation, see Buddha), all of which aim at spiritual growth and ultimate self-realization.
Because there is no one way – everyone is different in every situation and circumstances. But: it all leads to the same thing. Svaroopa. Learning who you really are.
Yoga Sutras and the Gita?
The Yoga Sutras are a practical methodological manual on how to be free – unconditionally happy in all circumstances.
The Gita is a question-and-answer book that follows the Yoga Sutras in its approach and thinking.
The essence of the Bhagavad Gita
What is that? There are a lot of essential, fundamental ideas in it. You can read it in 2 hours. And: like the Yoga Sutras – it is actually a manual for life. It is not for one-time reading, but for repeated re-reading.
I think so, at least.
What is Bhagavad Gita?
The essence of the Bhagavad Gita, often referred to simply as the Gita, is a profound and timeless spiritual message presented in the form of a dialogue between Lord Krishna and the warrior prince Arjuna. It is a sacred text of Hinduism and a philosophical and spiritual classic in Indian literature.
At its core, the Bhagavad Gita addresses the moral and ethical dilemmas faced by Arjuna on the battlefield of Kurukshetra, where he is torn between his duty as a warrior and the conflicting emotions of compassion and reluctance to engage in battle against his own kin. The Gita’s teachings are meant to guide individuals through the challenges and complexities of life, offering insights into leading a righteous and purposeful existence.
Some key aspects and teachings of the Bhagavad Gita include:
Dharma and your main duty for this life
The Gita emphasizes the importance of fulfilling one’s duty or dharma, which is not merely a prescribed social role but a righteous and ethical path aligned with the cosmic order. Dharma is shared with Buddhism, by the way. It is the order of how things are. Everyone and everything is following it. If you live in harmony with dharma – you will be ok. Problems arose when you do not accept Dharma. e.g. we all are born, we live and we die. Everything we have is this. This is part of the unified Dharma.
And everyone has a duty in it for its life. Do you know yours?
(Chapter 2, Verse 47)
“You have the right to perform your prescribed duties, but you are not entitled to the fruits of your actions. Never consider yourself the cause of the results of your activities, and never be attached to not doing your duty.”
Yoga – multiple paths exist all lead to the same place
The Gita presents the various paths of yoga, including Karma Yoga (the yoga of selfless action, see Mother Teresa), Bhakti Yoga (the yoga of devotion, see Jesus), Jnana Yoga (the yoga of knowledge see all scholars and scientists), Raja Yoga (the yoga of kings – Patanjali’s yoga) and Dhyana Yoga (the yoga of meditation, see Buddha), all of these are aimed at spiritual growth and ultimate self-realization.
(Chapter 4, Verse 11)
“As people approach Me, so I receive them. All paths lead to Me.”
Self-realization and the eternal soul
The Gita teaches that the ultimate goal of life is to realize the true nature of the self (=svaroopa), which is beyond the physical body and the mind. This realization leads to the understanding of the eternal, unchanging aspect of consciousness (Atman) and its oneness with the Supreme (Brahman).
This is yoga = union itself.
(Chapter 2, Verse 20)
“For the soul, there is neither birth nor death at any time. It has not come into being, does not come into being, and will not come into being. It is unborn, eternal, ever-existing, and primeval. It is not slain when the body is slain.”
Non-attachment
The Gita advises practicing detachment from the fruits of actions, encouraging individuals to act without being attached to the outcomes, thus attaining freedom from the bondage of desire.
(Chapter 6, Verse 9)
“A person is said to be elevated in yoga when, having renounced all material desires, he neither acts for sense gratification nor engages in fruitive activities.”
Bhakti yoga – the yoga of full dedication to something or someone larger than you
Bhakti yoga is one of the paths of yoga. According to the Gita, it stands out from the rest. There are many reasons for this, but perhaps the most important is that it is available to anyone. For the other yoga paths, you need to be either smart, experienced, or persistent. But anyone can believe. 🙂
(Chapter 12, Verse 6-7.)
“For one who worships Me with devotion, meditating on Me as the Supreme goal, I become the savior from the mortal ocean, samsara. Fix your mind on Me, be devoted to Me, offer service to Me, bow down to Me, and you shall certainly reach Me. I promise you because you are My very dear friend.”
Transcending Grief
The Gita addresses the human experience of sorrow and suffering and guides individuals to rise above these emotions by understanding the imperishable nature of the soul and the cyclical nature of life and death (reincarnation).
(Chapter 2, Verse 11.)
“Lord Krishna said: While speaking learned words, you are mourning for what is not worthy of grief. Those who are wise lament neither for the living nor the dead.”
Gita faces of God – Oppenheimer quote
God has multiple faces. Krisna is “just” one of the reincarnations of Vishnu – who is “just” a face of God – Brahman.
Arjuna asks it to show its true face.
In the Bhagavad Gita, Lord Krishna reveals his divine and universal form to Arjuna in Chapter 11, known as “Visvarupa Darshana Yoga” or “Yoga through the Vision of Cosmic Form”. This extraordinary and terrifying event occurs at Arjuna’s request when he wants to witness Krishna’s true cosmic nature.
In the revelation of Vishvarupa (universal form), Lord Krishna shows his all-pervading manifestation that spans the entire cosmos, including past, present and future. The form is so huge and magnificent that Arjuna is both awed and terrified by its intensity. This is a demonstration of Krishna’s omnipresence, omniscience and omnipotence as the Supreme Being.
Arjuna sees innumerable faces, eyes and divine ornaments, as well as innumerable divine beings and celestial wonders. The universal form represents the interconnectedness of all creation and the unity of existence in the divine cosmic order.
The description of this cosmic form is presented in verses 11:10-11:36 of the Bhagavad Gita. Here are some verses from the revelation of Vishvarupa:
On seeking grace (chapter 11, verses 11:31-11:34):
“Oh Lord of lords, such a fierce figure, please tell me who you are. I offer you my obeisance; please be gracious to me. You are the primary Lord. I want to know about you, because I do not know what your mission is.”
About Krishna’s Universal Form (Chapter 11, Verses 11:14-11:15):
“In this universal form Arjuna saw limitless mouths and limitless eyes. It was all wonderful. The form was adorned with divine, dazzling ornaments, and was clothed in many garments. He was crowned with glory, and many fragrances were smeared on his body. All this was wonderful, all-expanding, limitless-seeing Arjuna.”
On Arjuna’s reply (Chapter 11, 11:30):
“Now I am unable to stand here any longer. I forget myself and my mind revolves. I see only the causes of misfortune, O Krishna, slayer of the demon Keshi.”
On the Universal Form of Krishna (Chapter 11, Verse 32):
“I am time, the great destroyer of worlds, and I have come here to engage all men. Except you [the Pāṇḍavas], all the soldiers here on both sides will die.”
In this vision of cosmic form, Lord Krishna reveals his divinity in the broadest and most comprehensive way, giving Arjuna a glimpse of the true nature of the Supreme Being beyond his familiar human form. The revelation affirms Krishna’s status as supreme deity and the source of all creation, and prompts Arjuna to offer his obeisances and seek his grace and guidance.
Where can you read the text?
The pure text:
https://www.gita-society.com/bhagavad-gita-in-english-source-file.pdf
The Krishna consciousness version, with lots of explanation:
Bhagavad Gita and Oppenheimer and his famous sentence when the first A-bomb exploded
There is a very good article about it, I will not repeat what is said:
https://www.vanityfair.com/hollywood/2023/07/oppenheimer-now-i-am-become-death-destroyer-of-worlds