Az 1. születésnapomra – coming out

1 hete lettem 48 éves. Most ünneplem az 1. születésnapom

Mesélek Nektek. Egy teáról. Egy teáról, amit a “lélek indájának” hívott növényből főznek. Amitől úgy álmodsz – mint még soha. Megérthetsz sok mindent – magadat és a világot. És sokkal többet.

Megjegyzés: Az itt olvasott dolgok eleinte nagyon  furcsák lehetnek. De amikor megijednél, kételkednél – olvass tovább. Találhatsz olyat, amit máshol nem és egyszer aranyat ér majd.

Amit itt írok – óriási. Lenyűgöző. Felfoghatatlan. Egyszerre.

De kezdjük csak ezzel:

Gondoltál már rá, hogy milyen jó lenne mindent érteni? De az élet – bonyolult. Ugye?

Nos. Az élet egyszerűbb, mint gondolnád. Sokkal.

Gondoltál már rá, hogy mi van, ha ami végtelenül hihetetlen vagy furcsa, esetleg materiális fejjel elfogadhatatlan, felfoghatatlan –  egyszerűen csak: úgy van!?

Ami mesének tűnik, vagy hihetetlen – egyszerűen csak: mégis csak: megtörtént. A kísértetek, a boszorkányok, a sámánok – mi van, ha léteznek?!? Mondhatod, hogy azok, akik látták, leírták, azok az őrültek.

De mi van, ha – úgy van, ahogy ők látták, gondolják?

Előszó – a még inkább kételkedőknek, profi jógiknak és kezdőknek

Kételkedőként születtem. Sőt: az vagyok. Te is legyél kételkedő. Mindent, amit olvasol, hallasz – ne hidd el azonnal. Soha. Még amit gondolsz – azt sem. De: játssz el vele.

Ehhez a szellemi játékhoz két adalék:

Nagyon racionálisoknak: A cikk végén kigyűjtöttem pár olyan hírt, amik új, nagy és komoly befektetésekről szólnak éppen abba a teába amiről ez a teljes történet szól. Illetve egy hosszabb videót egy kutatóról aki 14 éve a tea hatásait kutatja.

Nagyon “profi” jógiknak – akik úgy tudják (mert a tanítójuk ezt mondta nekik), hogy a tudatmódosító szerek teljesen ki vannak zárva a megvilágosodáshoz vezető útból – nos, nekik szintén lesz ott egy fontos megjegyzés.

A személyes történetem – avagy honnan jöttem rá, hogy születésnapos lettem?

Szóval – kezdjük a születésnapomnál.

Egy évvel ezelőtt egy lány mellett álltam éppen, aki előtte vagy 20 másodperccel valamennyit hányt (ez ott abban a környezetben normális dolog volt) – emiatt én felugrottam, odasiettem és megkérdeztem őt, segíthetek-e neki kivinni a lavórt. Ez utóbbi amúgy azért volt meglepő, mert kb. 10 perccel előtte még teljesen biztos voltam benne, hogy soha többet nem leszek normális, sőt: abban is, hogy teljesen valószínű, hogy meghalva akarok maradni.

A lány – miután odasiettem és megkérdeztem, segíthetek-e neki – rám nézett és azt mondta:

-Inkább mondd meg a neved!

-Péter vagyok – mondtam

-Tudod, Péter, az univerzum számokon és zenén keresztül kommunikál velünk.

Gondoltam magamban, hogy ez még ebben a helyzetben is kissé talán túl ezotérikus. Túl sok. De: mosolyogtam. Ő volt az a lány, aki kb. 11 órával azelőtt még egyáltalán nem tetszett mert túl sokat beszélt, túl hangosan ahhoz képest, ahol voltunk és amihez éppen készülődtünk. Legszívesebben úgy éreztem, lecsaptam volna, csak ne beszéljen ennyit és ilyen hangosan. Valójában az utazás előtt hatalmas volt a feszültség. Rettenetesen nagy. Most meg ránéztem és azt láttam: szép. Ragyogott.

Majd folytatta:

-Péter, tudod pontosan 1 éve a mai napon volt az első utazásom. Ez volt a negyedik. Az első utazásomon megtudtam, hogy egy év múlva ilyenkor újjászületek. Ez volt most az. És megtörtént. Egyébként, tudod, miközben álmodtam, egy angyalt láttam az irányodból felém jönni. Tudom, hogy Tőled jött. Soha nem láttam még élőben angyalt. Csodálatos volt. Örülök, hogy itt voltál velünk.

És mosolygott.