Dolgok, amiket bárcsak előbb tudtam volna: hormonok, amik alapvetően befolyásolják hogyan érzel és döntesz

(az angol szövegek szándékosan maradtak benne – az angolra fordításhoz kellenek majd)

Elsőre száraz témának tűnhet: hormonok.

De: az egyik legalapvetőbb dolog, amiről jó, ha tudsz – ha tudni akarod, hogyan működsz, mik mit indítanak el Benned és mi az amihez hozzászoktál, esetleg már függesz tőle.

A hormonok kémiai hírvivők, amelyek közvetlenül a vérbe választódnak ki.

A szervezet szerveibe és szöveteibe szállítják az üzeneteket.

Sokféle hormon létezik, amelyek a testi funkciók és folyamatok különböző aspektusaira hatnak. Ezek közül néhány hatás-csoport:

  • Fejlődés és növekedés
  • Az élelmiszerek anyagcseréje
  • Szexuális funkció, reproduktív növekedés és egészség
  • Kognitív funkció és hangulat
  • A testhőmérséklet és a szomjúság szabályozása

Példa: a kortizolszint emelkedése reggelente felébreszt, míg egy másik hormon, a melatonin segít felkészíteni az esti lefekvéshez és elaludni.

Hormones are chemical messengers that are secreted directly into the blood, which carries them to organs and tissues of the body to exert their functions. There are many types of hormones that act on different aspects of bodily functions and processes. Some of these include:

  • Development and growth
  • Metabolism of food items
  • Sexual function and reproductive growth and health
  • Cognitive function and mood
  • Maintenance of body temperature and thirst

Melyik hormonokról van szó a cikkben?

Boldogság-hormonok: endorfin, dopamin, szerotonin, oxitocin

Stressz hormonok: adrenalin, kortizol

Rengeteg más hormon is van. Azért ezek, mert ezek azok, amelyek alapvetően befolyásolják, ahogyan érzel és gondolkodsz.

Nagyon lényegi előzetes megjegyzés: sport és meditáció!

Nincs olyan hormon leírás, ahol ne hangsúlyoznák a gondolkodásunkat és érzéseinket befolyásoló lényegi hormonokról, ahol ne írnák azt, hogy a “helyes” szintet a legjobban:

SPORTTAL, MOZGÁSSAL

ÉS

MEDITÁCIÓVAL, RELAXÁCIÓVAL 

tudod beállítani.

Olvass tovább, nézd meg az egyes hormonoknál mit írnak róluk. Ugyanezt!

Utána kelj fel, menj futni, edzőterembe, kirándulni, sétálni, bárhova.

Vagy meditálj, relaxálj.

Az utóbbinak egy alfaja a ritmikus tanult légzés (orron be orron ki…).

Vagy: jógázz: ami 2 az 1-ben: egyszerre sport és meditáció – és még: légzés is. Mozgó légző meditációnak is nevezik. Csoda, ha annyira “helyrerak” a jóga!? Hát – nem az.

Ashtanga Yoga

Hogyan működnek? Az ún. endokrin rendszer

El ne szaladj ha ezt olvasod: endokrin. Annyit jelent: belső elválasztású (mirigyek) rendszer(e).

Azaz ezek olyan mirigyek – lásd alább – amelyek a szervezetben több helyen megtalálhatóak és a hormonokat küldik a vérbe.

Miben különbözik az idegrendszertől?

Az endokrin rendszer információs jelet közvetít, az idegrendszerhez hasonlóan, ugyanakkor, ezek módjai jelentős különbséget mutatnak a két rendszer között.

Sebesség és hatás lecsengés: gyors: Az idegrendszer által közvetített információk mindkét irányba igen gyorsak (még a viszonylag lassúbb működésű autonóm idegrendszert tekintve is), és hatásaik gyorsan lecsengenek.

Sebesség és hatás lecsengés: lassabb és lassú:A hormonok (kémiai jeltovábbítók) viszont a vérkeringésbe (vagy szövet közötti folyadékba) kerülve viszonylag hosszú idő alatt érnek el a célszervekhez (ez néhány tized másodperctől kezdődik és néhány másodperc sőt perc lehet),  ugyanakkor hatásuk is hosszú ideig (néhány órától akár hetekig) tart.

Egy-egy hormon hatása minimim órákig, de akár napokig is tarthat (!!!)

Azaz: egyszer ér valamilyen hatás – és utána pl. nem tudod, hogy miért nem tudsz aludni, miért nem tudsz fogyni, hízni, nevetni, vagy éppen fordítva: még mindig nevetned kell…mindez a hormonok hosszan tartó hatása miatt. Erről alább még írunk részletesen – pont emiatt a hosszú távú hatás miatt.

Továbbá: a hormonok részei annak, aki vagy, ahogyan viselkedsz. És olyan viselkedéseket ismételsz újra és újra, amik a szokásos hormon-háztartásodat fenntartják.

Azaz: ha pl. alacsony a dopamin-szinted: édességeket eszel. Ha hozzászoktál az adrenalinhoz – azt akarod minden áron. Ha most szültél és dúl Benned az oxitocin és aztán hirtelen lecseng: szomorú leszel és újra akarod azt.

És: a hormonok a többi, a viselkedésedet befolyásoló tényezővel együtt alapvetően hatnak a döntéseidre. Ha kevés a dopaminod – pesszimistán nézel ugyanarra az esemény-sorra.

Honnan választódnak ki?

Az ábrához nincs fordítás, sem magyarázat – nem ez a célja. Hanem az, hogy látszódjon: nagyon sokféle hormon van és a szervezetben nagyon sok helyen termelődnek.

(Újabban a hormonok definícióját kiterjesztették sokkal több anyagra: mivel szinte minden sejt gyárt olyan anyagot, amely valami más sejtnek üzen.)

Human body hormones. Image Credit: VectorMine / Shutterstock

Szerotonin – a “boldognak érzem magam” hormon

Essential Guide To Serotonin And The Other Happy Hormones In Your Body

Mihez vezet a szerotonin alacsony és magas szintje?

A szerotonin egy “cseles” hormon: az alacsony szintje biztosan depresszióhoz vezet, de a magas szintjétől még nem leszünk önmagában nagyon boldogok. Azaz: alacsony szintet senki nem akar, de nem ez lesz a boldogság-drog.

Hol termelődik és mitől?

A bélrendszerben (ez önmagában vicces) termelődik.  A bélbaktériumaid serkentik a termelődését.

Avagy: ha azok a bacik nincsenek annyira jól – te sem leszel annyira boldog.

Mi kell hozzá kémiailag?

a) Butyrate és acetate (hogy is van ez magyarul!?:)) két fontos sav

Ami kell hozzá: rostban gazdag növényi ételekből álló étrend mértékletesen hússal és zsírral – és már meg is vannak a bacik, amik a szerotonin termelődést serkentik.

Azaz pl:

alma citrusfélék gomba
árpa burgonya zab
cékla áfonya hagyma
bogyók fokhagyma rozs
szeder csicsóka búza
cikória hüvelyes tészták

b) tryptophan (és ez hogy van magyarul?!?) – amely utóbbi egy alapvető aminosav, amit étkezéssel kell bevinni, mert a tested nem termeli (!).

A mozgás pedig – MEGLEPETÉÉÉÉS! – tryptophan-t termel, amiből aztán a két fenti fontos sav hatására – szerotonin lesz. Boldogsáááág! 🙂

Tryptophan termelést segítik:

napraforgómag spirulina tőkehal, lazac
szójabab burgonya tojás
zab tej csicseriborsó
búzasajt marhahús
quinoa csirke/pulyka

Oxytocin, az ölelgetős nyugtató, bizalmat-ébresztő boldogság-hormon

Beszédes, ahogyan felfedezték: észrevették, hogy a szoptató nők nyugodtabbak az fizikai igénybevétellel és a stresszel szemben, mint a csecsemőiket üvegből tápláló anyák.

Az oxytocin a kötődést, az ölelés során érzett kötődést és bizalmat (!) (csecsemő-anya, gyerek-szülő, testvérek, szerelmesek), sőt a hálát és nagylelkűséget is biztosítja.

E mellett stressz-csökkentő és idegrendszert nyugtató hatása is van. Pl. furcsa lehet, de boldogtalan kapcsolatokban is magas a szintje.

Sőt: a legújabb kutatások szerint az immunrendszerre és a gyógyulás gyorsaságára, a fájdalom-érzékelésre is hatással van.

Olvassuk el még egyszer: azaz az ölelés – megnyugtat. Sőt: erősíti az immunrendszert. Gondoltad volna?!

Mihez vezet az oxytocin hiánya?

Avagy: mihez vezet az ölelgetés-kapcsolódás hiány?

depresszió, szorongás vagy szívizom stressz

Mikor termelődik?

Érintéskor, öleléskor, de még megfelelő személy tekintetétől is. Elősegíti a kapcsolódást a másikhoz.

Sőt: háziállatok ölelésekor, simogatásakor is.

Stresszes helyzetekben a kortizol hatásának ellensúlyozására is – azaz nem csak pozitív hanem negatív alkalmakkor is, de akkor azért, mert a szervezet egyensúlyozni próbál a “rossz” és a “jó” között.

Ilyenkor mintegy sürget arra, hogy keress valakit, akihez kapcsolódhatsz.

Csodálatos, ugye?!

Hol termelődik és hogyan hat?

Az agyalapi mirigyben (hipotalamusz) – majd részben a vérben részben a gerincvelőn keresztül jut el a fogadó részekhez, amik részben a limbikus rendszerben (agy) részben a test más sejtjeiben vannak.

Ezek a sejtek hogyan “tudnak” az oxytocin érkezéséről? Az oxitocin receptor a sejtek falán egy G-protein-kapcsolt receptor, az OT-R, amely magnéziumot és koleszterint igényel, és a myometrium sejtekben expresszálódik.[59] A rodopszin típusú (I. osztály) G-protein-kapcsolt receptorok csoportjába tartozik.

(Ezek után nem lehet meglepő, hogy pl. az autizmus (ahol az egyik lehetséges tünet, hogy kevésbé tudnak érzelmileg kapcsolódni másokhoz) összefüggésben áll az oxitocin receptor gén (OXTR) mutációjával (link))

3 Oxytocin is produced in the hypothalamus. Neural ...

Egyéb meghökkentő felfedezések az oxytocin-ról

Egy kutató csapat azt találta, hogy azok a nők, akiknél magasabb az oxitocin szint az első trimeszterben, jobban kötődtek babáikhoz. Azt is megállapították, hogy azok, akiknél magasabb volt az oxitocin szint a terhesség teljes ideje alatt és a szülés utáni első hónapban, több olyan viselkedésről számoltak be, amelyek támogatták a babáikkal való exkluzív kapcsolat kialakulását, például különleges dalokat énekeltek, vagy fürdették és táplálták csecsemőiket bizonyos módon.

Azaz: az oxytocin magasabb szintje: boldogabb babákat eredményez! 🙂 És anyukákat is. A “gond” ott van, hogy nem tudni, hogy ez genetika, vagy micsoda.

Meghökkentő felfedezés: asperger szindrómában és autizmusban levő egyének és az oxytocin

Az autizmus vagy Asperger-kóros betegek, akik oxitocin injekciót kaptak, jobb képességet mutattak az érzelmi tartalmak azonosítására a beszédértési feladat során, míg a placebót szedők nem (link).

autism or Asperger’s disorder who received oxytocin injections showed an improved ability to identify emotional content on a speech comprehension task, while those on a placebo did not.

Meghökkentő felfedezés: az oxytocin magasabb szintje alacsonyabb hajlamot jelez előre a drogfüggőség tekintetében

Az endogén (azaz a szervezet által termelt) oxitocin koncentrációja befolyásolhatja a különböző drogok hatásait és az egyén szerhasználati zavarokra való érzékenységét, a magasabb koncentráció alacsonyabb érzékenységgel társul.

Concentrations of endogenous oxytocin can impact the effects of various drugs and one’s susceptibility to substance use disorders, with higher concentrations associated with lower susceptibility.

Meghökkentő felfedezés: az oxytocin magasabb szintje csökkenti a hűtlenség esélyét

Az oxitocinos orrspray hatására a monogám kapcsolatban élő férfiak, de az egyedülálló férfiak nem, 10-15 centiméterrel növelték a távolságot maguk és egy vonzó nő között az első találkozás során (link).

An oxytocin nasal spray caused men in a monogamous relationship, but not single men, to increase the distance between themselves and an attractive woman during a first encounter by 10 to 15 centimeters.

Dopamin, az élvezetet jelentő dolog MEGSZERZÉSÉÉRT jutalmazó hormon

Chemical dopamine formula of which people with ADHD have low levels Chemical dopamine formula of which people with ADHD have low levels

Ez a vegyi anyag az agy jutalmazó rendszerének része – ez az, ami kellemes érzést kelt, és arra késztet, hogy még több jutalmat (nem feltétlenül boldogságot!:)) keressél – és nem, nem arra, hogy élvezzed, hanem hogy megszerezd. Ebben a rendszerben a dopamin a motivációs fogaskerék, és természetesen felszabadul, amikor ételt vagy szexet észlelsz, de mielőtt elfogyasztod(!!!) – azaz ez azelőtt van, hogy megkapod amit szeretnél (!).

Ezt a jutalmazási rendszert evolúciós szempontból úgy tervezték, hogy megjutalmazzon, ha a túléléshez szükséges dolgokat csinálod – eszel, iszol, versenyzel a túlélésért és szaporodásért, vagy éppen – új információhoz jutsz.

Ez mélyen belénk van vésve.

This chemical is part of the brain’s reward system — it’s what gives you pleasurable sensations and keeps you coming back for more. Dopamine is considered to be the motivational cog in this system, and it’s naturally released when you perceive food or sex, but before you consume it.

This reward system is designed, from an evolutionary standpoint, to reward you when you’re doing the things you need to do to survive — eat, drink, compete to survive and reproduce.

It is hard wiring.

A dopamin sötét oldala: függőségek és élvezet-hajhászás

A dopamin a szerektől (kábítószerektől és alkoholtól) való függőség és a függő viselkedés (szerencsejáték, szex) aktív neurotranszmittere.

A közösségi média függőséget is ez a hormon okozza: az új információ-megszerzése előtt ugyanúgy (mint étel vagy szex fogyasztása előtt) felszabadul. Ez az, amikor látod, hogy új üzeneted jött, vagy új esemény történt a bejegyzéseden, de még nem olvastad el azt.

Ez a hormon gyorsétel- és cukorfüggőség alapja is(!!!). Ezért olyan “természetes” sok cukrot vagy gyorsételeket fogyasztani (amely magas hozzáadott cukrot és zsírt és más gyorsan elfogyasztott és gyorsan emészthető “cuccot” tartalmaz), amikor szomorúnak érzed magad.

Mindegyik esetben a közös: tudod, hogy valami – feltételezhetően jó – fog érni Téged. Az extrém veszély is közös bennük: előfordulhat, hogy nem. De az agy a valószínűségeket gyalázatosan becsüli, kezeli – ezért aztán újra- és újra- keresed ezeket a helyzeteket. Hátha…

A dopamin termelődés pedig közben jutalmaz Téged.

Dopamine is the active neurotransmitter in addictions to substances (drugs and alcohol) and behaviours (gambling, sex).

This hormone causes social media addiction, as well. This is the hormone that is released when you see that you have a new message or you have a new event on one of your posts.

This hormone causes junk food and sugar addiction, as well(!!!). That is why it is so “natural” to consume lots of sugar or junk food (that is high in added sugars and fat and other fast-consumed and digested “stuff”) when you feel sad.

Mihez vezet a dopamin hiánya?

Avagy: mihez vezet a dopamin hiány?

  • Étvágybeli változások
  • Libidó zavarok
  • Depresszió
  • Hangulati zavarok
  • Édes és/vagy pörgető ételek, italok utáni sóvárgás
  • Erőszakra, agresszióra vagy dühre való hajlam
  • Motiváció csökkenése stb.

Normál 20%-a alatti szint: Parkinson kór.

A dopamin alacsony szintje – nem meglepő módon – az alábbi betegségekhez társul:

Parkinson-kór, nyugtalan láb szindróma, depresszió, skizofrénia

Low levels of dopamine is – not surprisingly – associated with the following diseases:

Parkinson’s disease, restless legs syndrome, depression, schizophrenia

Mikor, mitől termelődik?

  • Egyél olyan diétát, amely magas magnézium- és tirozinban gazdag ételeket tartalmaz. Ezek a dopamintermelés építőkövei. A tirozin egy aminosav. Felszívódik a szervezetben, majd az agyba kerül, ahol dopaminná alakul. A dopaminszintet növelő élelmiszerek közé tartozik a csirke, mandula, alma, avokádó, banán, répa, csokoládé, zöld leveles zöldségek, zöld tea, lima bab, zabpehely, narancs, borsó, szezám- és tökmag, paradicsom, kurkuma, görögdinnye és búzacsíra.
  • Vegyél részt olyan tevékenységekben, amelyek boldoggá tesznek vagy ellazítanak.  Néhány példa az edzés, a meditáció, a jóga, a masszázs, a játék egy kisállattal, a természetben séta vagy egy könyv olvasása.
  • Eat a diet that’s high in magnesium and tyrosine-rich foods. These are the building blocks of dopamine production. Tyrosine is an amino acid. It’s absorbed in your body and then goes to your brain, where it’s converted into dopamine. Foods known to increase dopamine include chicken, almonds, apples, avocados, bananas, beets, chocolate, green leafy vegetables, green tea, lima beans, oatmeal, oranges, peas, sesame and pumpkin seeds, tomatoes, turmeric, watermelon and wheat germ.
  • Engage in activities that make you happy or feel relaxed. This is thought to increase dopamine levels. Some examples include exercise, meditation, yoga, massage, playing with a pet, walking in nature or reading a book.
  • Stimulant chemicals such as caffeine or amphetamines tend to increase dopamine levels (link)

Hol termelődik és hogyan hat?

A dopamin, az adrenalin és a noradrenalin a fő katekolaminok (a címke azon alapul, hogy azonos molekulaszerkezetűek) – ezeket a hormonokat mind a mellékvese termeli, egy kis kalap alakú mirigy, amely minden veséjének tetején található. A dopamin szintén egy neurohormon, amelyet a hipotalamusz bocsát ki az agyban.

Dopamine, epinephrine and norepinephrine are the main catecholamines (a label based on having part of the same molecular structure). These hormones are made by your adrenal gland, a small hat-shaped gland located on top of each of your kidneys. Dopamine is also a neurohormone released by the hypothalamus in your brain.

3 Oxytocin is produced in the hypothalamus. Neural ...

Néhány meglepő felfedezés a dopaminnal kapcsolatban: dopamin és ADHD

Orvosi kutatások azt mutatják, hogy az elhízott egyéneknél ötször-tízszer nagyobb az esélye a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarnak (ADHD), mint az általános populáció tagjainak … A dopamin hiánya miatt az ADHD-s emberek “kémiailag be vannak drótozva”, hogy többet keressenek a dopaminból, mondja John Ratey, a bostoni Harvard Medical School pszichiátriaprofesszora. “A szénhidrátok fogyasztása dopamin rohamot vált ki az agyban” – mondja. “Ez a jóllakottság érzése.”(link).

Ennek a “kezelésére” ha túlsúlyos vagy ADHD-val: egyél naponta többször, ne hagyj ki étkezést, mert ha bármilyen negatív inger ér – azonnal édességért nyúlsz majd.

Kerüld el az impulzív étkezést az egészséges táplálkozást elősegítő “étkezési környezet” kialakításával. Ez azt jelenti, hogy meg kell szabadítani otthonodat a chipsektől, csokoládétól és más falatozásra ösztönző nassolnivalóktól, miközben tápláló ételeket és harapnivalókat kell felhalmozni, amelyek kevés előkészületet igényelnek: szeletelt répa, alma, körte, protein-szelet, yoghurt, készre főtt tojás.

Medical research1 shows that obese individuals are five to ten times more likely to have attention deficit hyperactivity disorder (ADHD) than are members of the general population…Due to this lack of dopamine, people with ADHD are “chemically wired” to seek more, says John Ratey, M.D., professor of psychiatry at Harvard Medical School in Boston. “Eating carbohydrates triggers a rush of dopamine in the brain,” he says. “It’s the drive for the feeling of satiety.”

To further avoid binging on food to satiate our dopamine cravings, adults with ADHD should do the following: don’t skip meals because you are too busy or distracted. You are much more likely to pile on unhealthy calories when you hit rock bottom.

Avoid impulsive eating by setting up a “food environment” that promotes healthy eating. That means ridding your home of chips, chocolates, and other snacks that encourage binging, while stocking up on nutritious meals and snacks that require little preparation.

(link)

Adrenalin – a stresszhormon

Az üss vagy fuss reakció (készenléti reakció; Canon-féle vészreakció) egyik kulcshormonja.

Mikor termelődik?

Stressz jelentkezésekor azaz:
életveszély
extrém sport vagy pl. hullámvasút
ijesztő film
nyilvános beszéd
beszélgetés olyannal aki tetszik vagy akire felnézel
de akár egy közeli határidő is kiváltja, vagy
tartós félelem, szorongás
vagy akár az, hogy dühös vagy valakire vagy
mást dühösnek látsz

Mi történik amikor veszélyben vagy?

Amikor szem- vagy fültanúja leszel a közeledő veszélynek, akkor az információ azonnal továbbításra kerül az agynak arra a területére, ahol az érzelmi feldolgozás történik: az amigdalára.

Az amigdala értelmezi az információt, majd riasztja az agy parancsnoki központját, a hipotalamuszt. a hipotalamusz az autonóm idegrendszeren keresztül gyakorlatilag az egész testtel kapcsolatban áll és kommunikál – az idegeken keresztül érkezik meg a felszólítás a mellékvesébe az adrenalintermelés megkezdésére.

Az adrenalin hatása a testre

Legfőbb élettani feladata hogy a fokozott izommunkához biztosítsa a megnövekedett energiaigényt: tágítja a vázizmok, a szív, az agy és a máj ereit, ugyanakkor szűkíti a bőr, a bélcsatorna, a lép és a vesék ereit. A raktárakat kiürítve növeli a keringő vér mennyiségét.

Növeli a szívösszehúzódások erejét (kontraktilitás), a szívfrekvenciát és a perctérfogatot. A glikogén lebontásának (glikogenolízis) fokozásával növeli a vércukorszintet, valamint fokozza a zsírlebontást (lipolízis) is.

Az adrenalin hatása a gondolkodásra

A hatékony kommunikáció képességének elvesztése.
Az ítélőképesség, a kritikai gondolkodás és a problémamegoldó képesség elvesztése.

Meddig tart a hatása?

20 perc – 1 óra

Mihez vezet a túlzott adrenalin?

Emésztési problémák

Szív-és érrendszeri betegségek

Súlygyarapodás

Anyagcsere problémák

Fejfájás

Magas vérnyomás

Memória és koncentrációs zavar

Alvászavarok

Szorongás

Depresszió

Meglepő felfedezések az adrenalinról – függőség

Ha gyerekként az adrenalin magas – hozzá lehet szokni, sőt függőség is kialakulhat.

Ez többféleképpen jelentkezhet:

-olyan tevékenységek pl. autóversenyzés aminél adrenalin termelődik

-olyan munka aminél ugyanez megvan pl. rendőrnek, tűzoltónak megy

-olyan helyzetek előidézése, amelyeknél az adrenalin termelődik – pl. mérgező kapcsolatok, bántalmazó kapcsolatokban való részvétel, azok eltűrése

(link)

Hogyan veheted ezt észre? Ezekkel a vonásokkal magadon:

-rugalmasság és nyitottság a változásokra
-a komplexitás vágya
-az újdonság iránti vágy
-késztetés a kihívások követésére
-spontaneitás és impulzivitás
-kíváncsiság
-kreativitás

Izgalmasnak hangzik, ugye?!?

Tünetek, amikről észreveheted az adrenalin-függőséget

(link) És még: ha rendszeresen kockára teszed a biztonságodat – vagy mások biztonságát –, akkor lehet, hogy ideje átértékelni a dolgokat. Néhány jel, amely potenciális problémára utalhat, a következők:

-jóval a megengedett sebesség felett vezetni, akár más személyekkel az autóban, akár anélkül
-több gyógyszer vagy kábítószer és alkohol keverése a fokozott hatás érdekében
-szándékosan veszekedni az emberekkel, vagy olyan helyzeteket előidézni ahol veszekedés, harag van
-olyan helyzetek ahol adrenalin termelődhet pl. állandó késés vagy politikai vita vagy egyéb vita
-agresszíven viselkedik másokkal
-illegális tevékenységben való részvétel, például lopás vagy anyagi kár
-hazudni vagy manipulálni másokat, akár az általa termelt adrenalin miatt, akár az esetlegesen veszélyes viselkedések leplezéséért

Ha a következő adrenalinlöket fenti módon való üldözése már úgy érzed, megzavarja a mindennapi életed vagy személyes kapcsolataid, fontold meg terapeutával való együttműködést.

Adrenalin hiány – pont azoknál, akik egyébként adrenalin-függőek (!)

Miről lehet felismerni az adrenalin hiányát?

A problémát az jelenti, hogy paradox módon a stressz kezelésére szolgáló hormon termelése a sorozatos stressz helyzetek hatására kimerül és lecsökken. Amikor azt érezzük, hogy úgymond idegileg kimerültünk és nem izgat fel bennünket olyan dolog, ami korábban igen, akkor tulajdonképpen ez zajlik. Nem az idegeink merültek ki. Az idegek nem tudnak kimerülni. Az adrenalin merült ki és csökkent le a szintje. Némileg súlyosbítja a problémát, hogy a jelenleg oktatott és elterjedt mérési eljárás (ACTH teszt) nem foglalkozik ennek kimutatásával. Emiatt az orvosok sem ismerik fel az igazi okot és leggyakrabban az egyik tünetet kezelik az összes helyett:

  • Reggeli kimerültség – hiába kelsz fel hétkor, de 9 előtt hasznavehetetlen vagy.
  • Délutáni álmosság – 2 és 4 óra közti meredek figyelem lankadás
  • Kora esti energia növekedés – 6 körül mintha visszatérne a figyelmed
  • Álmatlanság este 9-10 között – erre alapoz a legtöbb kereskedelmi TV
  • Zsíros és sós ételek utáni vágy
  • Fokozott menstruációs problémák
  • Enyhe depresszió
  • Fizikai energia, erő hiánya
  • Fokozódó allergiás tünetek,
  • Csökkenő szexuális aktivitás
  • Gyakori sóhajtások
  • Képtelenség a vegyes (szénhidrát, zsír, protein) ételek emésztésére

(link)

Túlzott adrenalin, stressz függőség kezelése

Sport, mozgás.

Meditáció.

A kognitív viselkedésterápiát – (CBT) általában a legtöbb szorongásos rendellenesség leghatékonyabb terápiájának tekintik. A CBT általában magában foglalja a kiváltó helyzetek, gondolatok és emberek azonosítását, majd az egészséges megküzdési készségek elsajátítását és gyakorlását.

Adrenalin, szexuális vonzódás és rajongás – avagy: a szerelem hiánya az adrenalin függőknél

Rengeteg tanulmány bizonyította, hogy az adrenalin közvetlen hatással van a vonzódásra. És itt az ok-okozat egyértelmű – azaz nem a vonzódás teremti az adrenalint, hanem a magasabb adrenalin eredményez vonzódást.

Azaz, ha vonzódást szeretnél: vidd a partnered izgalmas moziba, vadvízi evezésre vagy akár edzőterembe (az edzőteremben egyrészt a mozgás adrenalint termel, másrészt a kettőtök közötti versenyhelyzet is adrenalint termel).

(link)

Szintén jól ismert, hogy ugyanezen okból az adrenalin függőség jelentősen torzíthatja a kezdeti szerelmi élményt – és valamennyire még a szerelmet is.

Az adrenalin-függő a rajongást (=”beleesés” = angolul: infatuation) összekeverheti a szerelemmel. És a rajongási fázisból lehet, hogy soha nem jut el a szerelemig: mert újra és újra az adrenalinnal teli kezdeti rajongást keresi.

Míg a rajongás általában nagyon gyorsan megtörténik, és erős vonzalommal jár, a szerelem sokkal mélyebb élmény, amikor valakit teljes mértékben ismerünk, kötődünk hozzá és közel vagyunk hozzá, és oly módon törődünk vele, hogy ez egyrészt tartós, másrészt nem arra irányul, hogy milyen érzéseket kelt. 

A szerelem több, mint egy érzés. Ehhez bizonyos ismeretek szükségesek a személyről, és tudni kell szeretni annak ellenére, hogy tudják, hogy a szeretett személy hibás és tökéletlen. A szerelem nem öncélú, hanem áldozatkészség és/vagy kompromisszum.

(link)

Kortizol – a másik stresszhormon

Az üss vagy fuss reakció (készenléti reakció; Canon-féle vészreakció) másik kulcshormonja. A különbség az adrenalinhoz képest, hogy sokkal tovább hat és még szerteágazóbbak a testi hatásai.

Mikor termelődik?

Amennyiben az agy még mindig veszélyeket észlel.

Ennek a hormonnak köszönhetően, huzamosabb ideig marad a szervezet készenléti állapotban.
Stressz esetén a szervezet az adrenalin után egy másik stresszhormont, a kortizolt termeli.

Reggel azért ébredünk fel, mert a mellékvesék egy jó nagy adag kortizolt termeltek, este pedig azért alszunk el, mert leállt a termelés.

Mi történik amikor veszélyben vagy? Adrenalin és kortizol

Amikor szem- vagy fültanúja leszel a közeledő veszélynek, akkor az információ azonnal továbbításra kerül az agynak arra a területére, ahol az érzelmi feldolgozás történik: az amigdalára.

Az amigdala értelmezi az információt, majd riasztja az agy parancsnoki központját, a hipotalamuszt. a hipotalamusz az autonóm idegrendszeren keresztül gyakorlatilag az egész testtel kapcsolatban áll és kommunikál – az idegeken keresztül érkezik meg a felszólítás a mellékvesébe az adrenalintermelés megkezdésére.

Az adrenalin-termelés aztán beindítja a kortizol termelést is. A kortizol lassabban jön, de tovább hat, sokkal tovább.

A kortizol hatása a testre

Adrenalinhoz hasonló.

Minden mozgósítható energiaforrást azonnal aktivál, hogy azt a lehető leggyorsabban felhasználhassuk. Megemeli a vércukorszintünket, beindítja a lipolízist (a zsírszövetek lebontását), és még az izmainkat is elkezdi szabad aminosavakká bontani, hogy azokat gyors energiaforrásként hasznosíthassuk.

A kortizol hatása a gondolkodásra

Amikor a kortizolszint tetőzik egy bizonyos szituációban, az emlékek “”rövidtávú érzelmi eseményekként tárolódnak a memóriánkban.

Ez segít abban, hogy a későbbiek során felismerjük az azonos eseményeket.

És egyben – megjegyzésként – (sajnos) segít abban is, hogy a korai (gyerekkori) traumákat is “megjegyezzük” és később mint “ismerős” emlék tekintsünk rájuk.

Pusztítja a sejteket a hippokampuszban (az előagy egy részében, mely az információk, emlékek tárolásában játszik fontos szerepet), így rontja a (racionális) emlékezőképességet.

Azaz stressz hatása után a tényekre nem emlékszünk olyan jól, mint az érzésre amit okozott az esemény.

Meddig tart a hatása?

20 perc – 1 óra helyett (amíg az adrenalin hat) több óra de akár 1 nap is lehet.

Másrészt lásd fentebb: napon belül is hullámzik, stressz nélkül is, hiszen a felébredéshez és elalváshoz szükséges.

Mihez vezet a túlzott kortizol szint?

Testsúlyvesztés, izomgyengeség, fáradékonyság, alacsony vérnyomás, hasi fájdalom.

Mihez vezet a túl alacsony kortizol szint? Ha állandóan stresszes vagy, olvasd el!

Mielőtt ezt átugornád – ide is leírjuk: túl alacsony kortizol-szinted lehet az állandó tartós stressztől (!!!). Logikátlannak tűnik, pedig így van: egyszerűen a szervezeted hozzászokik – mint az adrenalin esetén – a stresszhez és már nem termel annyi kortizolt.

A folyamatos idegeskedés és a hajszolt életmód hatására tartósan fokozott termelésre késztetjük a mellékvesét, amely egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt előállítani.

Azaz az alábbi tünetek tartós stressz hatására is jelentkezhetnek (!!!):

Reggeli fáradtság, belassultság (még megfelelő hosszúságú alvás esetén is)
késői lefekvés
fejfájás
erős evéskényszer (különösképpen cukor- és szénhidrátéhség, főképp délelőtt és délután)
a libidó (szexuális vágy) csökkenése
hasi hízás
aknés bőr
depresszió
idegesség
este 6 óra után megnőtt energiaszint
probléma a lefekvés előtti elcsendesedéssel (és újabb energialöket este 11 óra körül)